
Aztán a fürdőbe mentem elvégezni a reggeli teendőimet. Az alapból egyenes hajamat, most egy picit begöndörítettem. Miután végeztem a fürdőben, vissza mentem a szobámba, és felöltöztem.
Magamhoz vettem a táskámat, a telefonomat és egy kis pénzt, hogy mivel nem reggeliztem semmit gondoltam majd veszek valamit suliba. Éhes amúgy se voltam annyira. Gyalog indultam el suliba mivel az tőlünk csak olyan 10 - 15 percre volt. A fülembe be tettem a fülest és így indultam el. Már egy ideje sétálhattam ugyanis, mivel hamar indultam nem vettem valami gyorsra a tempót. Mikor ránéztem az órára azon kaptam magam hogy már 07:35 van. Jó lassan mehettem. A nagy sietségben nem egy járókelőt sikerült majdnem fellöknöm, ezért sűrű bocsánat kérések közepette mentem tovább. Szerencsére még időben odaértem, de már arra nem volt időm pár szót váltsak Seohyunnal.
Szélsebesen mentem fel a másodikra a termemhez. Mikor beértem, megnyugodva láttam hogy nem késtem el és hogy a tanár sincs még bent. Elmentem a helyemre, ami az ablak melletti padsor utolsó padja volt. Szerettem itt ülni, mert ha éppen unalmas volt az óra (ami nálam sokszor előfordul ) akkor szerettem az ablakon kifele bámulni.
Megnéztem milyen órával kezdünk. Azt hittem ott helyben halok meg, mikor megpillantottam hogy matekkal kezdünk. Igen,igen....hiába művészeti suli, és hiába a zene, a tánc és a színművészet van a középpontban, attól még az alaptantárgyak kellenek mint pl.: matek, angol, töri....
És nálam 2 tantárgy jelentett kihívást a matek, és a fizika.
Most komolyan a matekban azt se értettem mit kéne érteni. És ráadásul a tanár is gyűlölt engem, de mondjuk ez nálam sem volt másképp. Esküszöm az a tanár egy matekórát se hagyott ki hogy ne hívott volna ki felelni, vagy a táblához feladatot oldani és hát nem éppen e legkedvesebb szavakkal illett engem a tanáriban vagy éppen az osztály. Egyszerűen mondva, az a tanár minden hogy ki akar készíteni. De szerencsére itt van nekem Seohyun aki még érti is a matekot, és mindig segít nekem a tanulásban, és tiszta mázlista mert az ő osztály a jó fej Mr.Brown-ot kapták, aki amúgy Amerikából jött át ebbe az iskolába. Az egészben az a legjobb hogy már csak 1 évem van hátra vagyis hát majdnem...Ugyanis már Október közepét tapossuk jóval mégis, olyan jó, és kellemes idő van.
Gondolkodásomat a bevsöngő zavarta meg, meg az hogy bejött a tanár.
- Jó reggelt diákok. - mi csak feláltunk és meghajoltunk. - Ma továbbra is a függvényekkel foglalkozunk, és erre a célra táblás feladatokat fogunk csinálni ! - amikor ezt kimondta az osztály egyszerre mordult fel. Körbe néztem és csak a szokásost láttam. Valakinek kétségbeesett volt az arca, valakinek magabiztos, valakinek meg nem törődök vele arca volt...
De én amikor meghallottam hogy mit fogunk csinálni, ott már tudtam hogy én következek. És a gondolatom be is igazolódott.
- Kim Taeyeon a táblához - mondta a tanár. Csiga lassan szálltam ki a padból majd mentem ki a táblához. Megfogtam a krétát és megnéztem a nekem előállított feladatot.......Azt hittem a pofám leszakad a feladatot 1 hét múlva se tudtam volna értelmezni. De végül neki kezdtem.
- Ms.Kim úgy látom mára megint nem készült órára ! Igazam van ? - kérdezte a tanár miután végeztem a feladattal. Én csak aprót bólintottam, majd vártam hogy megint beszóljon és közben beírjon nekem egy túl szép jegyet. De nem tette ami meglepett.
- Jó menjen vissza a helyére, üljön és figyeljen ! És ez legközelebb ne forduljon elő ! - mondta a tanár.
- Re-Rendben Mr.Kibum - mondtam a tanárnak. Majd vissza mentem a helyemre és vártam a kicsengőt.
kész meg könnyebülés volt hallani a csengő hangját. Én voltam az első aki szószerint kiviharzott a teremből, amint kiértem egyből Seohyun keresésére indultam, ami szerencsére nem tartott sokáig.
Háttal állt nekem ezért gondoltam rá ijesztek. Halkan mögé settenkedtem és ráugrottam a hátára.
Ő hangosan fel sikított, én meg csak nevettem, végül nem kínoztam tovább leszálltam róla.
- Ez most mire volt jó ?!? - mondta mérges fejjel, de persze tudtam hogy nem haragszik rám.
- Hát meg akartalak lepni, ha már reggel nem sikerült ! - mondtam.
- Hát meglepni nem sikerült de a szívbajt hozni rám igen ! De amúgy láttalak reggel amikor bejöttél, pont akkor mentem be a terembe....De miért is késtél ?? - kérdezte.
- Hááát...enyhén szólva elhúzódott a sétám....egy olyan jó 20 perccel..
- Hát azt vettem észre! De amúgy van valami programod ma délutánra ? - kérdezte.
- Épp ezért jöttem mert éppen nem megy valami jól a........ - nem tudtam befejezni, mert ő megtette helyettem is.
-....... a matek...- fejezte be. - Szóval megint mi nem megy ?! - kérdezte
- Háááááát....éppenséggel...a......függvények - sütöttem le a szemem.
- MIIIII?!!?...De hiszen már vagy 3-or átvettünk ! Nem igaz hogy nem érted meg ! - mondta enyhe döbbent arccal.
- Tudoom..De nekem ez akkor se megy. Szóval mi lenne ha ma délután átjönnél olyan fél 3 körül ?- kérdeztem.
- Jó rendben ! De többször nem vagyok hajlandó elmagyarázni ! - emelte rám a mutatóujját. Én csak bólintottam majd megöleltem.
- Köszönööm !! Akkor majd fél 3-kor nálam ! - indultam el, de még hallottam ahogy egy kicsit elneveti magát. A következő óráig még volt 5-6 percem, ezért gondoltam elszaladok a büfébe venni valami reggelit, ugyanis ma még nem ettem semmit. Mikor leértem vettem egy sajtos pogácsát meg egy csokit, és indultam is dupla énekre. Az órák iszonyatosan lassan teltek el, amikor kicsöngettek a hatodik óráról, az osztály egy emberként állt fel. Még Seohyunnak volt egy órája ezért nem vártam meg, hanem elindultam haza.





